Akkor most összeházasodunk. Szerda délután volt, amúgy is rettenetesen esőáztatta, hideg és reménytelen. És ez a mondat még sötétebbé tett mindent. Leesett, bele a sárba, ráléptek, és innen kellett volna tovább menni. Hová? Az oltár elé? Nevetséges. Fel is nevettek, keserűen, mindketten otthon voltak az abszurditásban. Jó, próbáljunk meg összeházasodni. Ezt a férfi mondta, hogy a nőnek ne legyen még nehezebb, és a nő rámosolygott, először aznap. Milyen hülyeség. Ezt is ő mondta, a mosoly és könnyek mellett ezek a szavak simogattak. Addig fel sem merült, hogy összeházasodjanak, fel sem merült. Illetve csak úgy, mint vicc, mint semmi, mint valami, amiről egy párnak azért beszélnie kell, mert nem lehet nem beszélni róla. Főleg nekik, akik egyszer már voltak házasok, ráadásul egymással, ami persze nem ma volt. Tíz év után váltak el, és rá két évre jöttek újra össze. Összeházasodtok megint? Ezt egy ügyvéd barátjuk kérdezte akkor, és figyelmeztette őket, hogy a magyar jogrend szerint egy férfi mindössze tizenkétszer veheti el ugyanazt a nőt, tehát még szórakozhatnak egy kicsit. Nem, többé nem házasodunk, mondták, elég volt, nekünk ez nem kell többé. De megpróbálunk együtt maradni, amíg csak lehet. Elválok tőled! Ezt a férfi üvöltötte ez után az este után vagy három évvel, és azóta sem felejtik, mekkorát nevettek. Ez a lemez lejárt, apukám. Maximum szeded a sátorfádat. A férfi szedte, majd összebútoroztak megint, aztán hamarosan újabb balhé jött, és külön lakások, majd ismét a ház, a nő nevén lévő. Ha összeházasodtunk volna, lassan meglenne a tizenkettő. Ennyiben maradtak. De ezen a napon ki kellett mondani: meglesz a második. Te, az nem úgy van, hogyha bizonyítjuk, hogy együtt éltünk, maradhatok a lakásban? Hogy bizonyítod? Ráadásul a családom kikezd, tudom. A testvérem többször elmondta már, hogy itt akar élni. Akkor egyszerűen írass rám mindent, és megúszom az illetékkel. A nő elgondolkodott, és annyit mondott, először inkább a házassággal próbálkozzanak, az a legolcsóbb megoldás. Eltervezték, hogy másnap bemennek a hivatalba, és ha lehet, rögvest nyélbe is ütik a dolgot. Nem lehetett, egy hónap kell. Egy hónap. Mi az az egy hónap, semmi, guggolva is kibírjuk. Persze, de csak úgy, ha élünk.
Karafiáth Orsolya
Foto: ©Soós Bertalan
A házasság mellett léteznek más együttélési formák, család pedig nem csak házasságra épülhet. Vannak élettársak, akik akár regisztráltan, akár egyszerűen minden papír nélkül együtt élnek, gyerekkel, vagy anélkül. Az új Polgári törvénykönyv kiüresítette az élettársi kapcsolatokat vagyonjog és tartás szempontból. Az élettársi kapcsolat fogalmát nem a családjogi, hanem a szerződésekre vonatkozó szabályok között helyezi el. Ahhoz, hogy egy élettársi kapcsolatnak családjogi vonatkozásai is lehessenek, egyik feltétele, hogy a kapcsolatból közös gyermek szülessen.
A TASZ álláspontja szerint az államnak nyomon kell követnie a társadalmi változásokat és aszerint alakítani a házassághoz, együttéléshez illetve családhoz kapcsolódó jogokat. A házasság intézménye nem maga a cél, hanem egy eszköz az együtt élők és családjaik jogi és anyagi biztonságának megteremtéséhez.
Mondj te is igent a sokszínűségre, mondj igent a diszkriminációmentes társadalomra és jogi környezetre!
